Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden. A borítékolható lépés mellett a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése tartogathat még izgalmakat, hiszen vélhetően az eszközvásárlási program (QE) további sorsáról is döntött a jegybank.
Kedden várhatóan újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emeli majd az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jósolják a Portfolio által megkérdezett szakemberek. A lépést mostanra gyakorlatilag beárazhatta a piac, hiszen a jegybank már utalt rá, hogy hasonló ütemben folytatódhat a szigorítás, mint eddig. Kérdés, hogy az addig beérkező adatok és a friss előrejelzések függvényében szeptemberben hogyan módosulhat majd a kamatemelési ciklus.
Zsinórban három hónap után van esély arra, hogy júliusban 5% alá mérséklődött az infláció Magyarországon – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a durva áremelkedéstől, ma már a szakemberek többsége azt gondolja, hogy nem a júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs. Sőt, van olyan elemző, aki szerint még 2022 végén is a jegybanki célsáv felett lesz a ráta, ami komoly gondot okozna a Monetáris Tanácsnak.
Európai csúcstartó a magyar infláció és az elemzők igazából nem tudják megmondani, hogy pontosan miért. Egy friss kutatás szerint egyenesen abnormális ez a fajta pénzromlás a kontinensen: a történelem során ugyanis minden pandémiát erőteljes dezinflációs nyomás követett, ami hosszú éveken át hűtötte az árakat. Most mégis éppen az ellenkezője történik.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa, összesen 45 bázispont volt az effektív szigorítás, ennek ellenére a forint nem tudott érdemben erősödni. Sőt, a júniusi kamatemelés után visszagyengült 360 fölé a magyar deviza az euróval szemben, majd most a keddi újabb 30 bázispontos emelést követően már csak átmeneti piaci hatás volt. Az elemzők szerint előbb-utóbb azért hatásos lehet a jegybank fegyvere, és erősödésnek indulhat a forint is.
A tegnapi 30 bázispontos kamatemelés, majd a Magyar Nemzet Bank sajtótájékoztatójának szigorú hangvétele után a forint tegnap jelentősen erősödött, és a ma reggeli órákban is felülteljesítő volt a régiós devizákhoz képest, délben viszont már gyengülésbe kezdett, a délutáni órákban pedig gyakorlatilag eltűnt a tegnapi erősödés.
A kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott folytatása szükséges az inflációs kilátások kordában tartása érdekében - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember szerint legkorábban szeptemberben vizsgálhatják felül az addigi eredményeket.
Újabb kulcsfontosságú döntésre készül az MNB Monetáris Tanácsa, hiszen a júniusi kamatemelés után már jelezték, hogy havi lépésekkel folytatódik a szigorítás, illetve leszögezték, hogy az ütemet illetően „meghatározó lesz a júliusi ülés”. Vagyis a mostani kamatemelési ütem folytatódhat a következő időszakban, a kérdés csak az, meddig. Ha valóban demonstrálni akarja elkötelezettségét a jegybank, akkor a júniusi 15 bázispontosnál nagyobb emelésre lesz szükség, az elemzők szerint ez meg is történhet.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Óvatosnak és átláthatónak kell lennie a Fed kommunikációjának mielőtt emelni akarja a kamatokat – figyelmeztet az amerikai gazdasággal kapcsolatos elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint félő, hogy ha a gazdaság nem lesz felkészülve a magasabb amerikai kamatokra, akkor tőkekivonás indul el a feltörekvő országokból.
Közzétette a kamatdöntő ülése utáni közleményét az Európai Központi Bank. A közleményből kiderül, hogy a jegybank nem módosított az irányadó kamatlábon. Az EKB emellett érintetlenül hagyja az eszközvásárlási programot is. 14:30-kor Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. Az EKB közleményének hangvétele továbbra is rendkívül laza monetáris politikát vetít előre.
68 éves korában elhunyt Riecke Werner közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, az árfolyamelméletek, a pénz- és állampapírpiacok elismert szakértője.
Csökkenti a kínai bankok kötelező tartalékrátáját a kínai jegybank - jelentette be a kínai nemzeti bank pénteken az internetes oldalán közzétett közleményben.
Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke szerint a delta variáns terjedése és az alacsony átoltottsági számok a világ egyes részein veszélybe sodorják a világgazdasági fellendülést – számol be a hírről a Financial Times.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
Hosszú évek után kellett újra 5 százalék feletti hivatalos inflációs rátával szembesülni a magyar fogyasztóknak áprilisban és májusban. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban talán már jöhetett egy kis enyhülés, de az inkább csak jelképes lehetett, ősszel viszont akár új csúcsra is emelkedhet az infláció. Részben ezekre a fejleményekre reagálhat az MNB a következő hónapokban további kamatemelésekkel.
Fel kell gyorsítani a digitális pénzekkel, digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos kutatásokat, mert aki ezen a téren sikereket ér el, az lesz képes a fenntartható növekedésre - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Egy új kor hajnalán - Pénz a 21. században című, a digitális jegybankpénzről szóló jegybanki tanulmánykötet bemutatóján.
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
"A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes" - így szól Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének értékelése a magyarországi válságkezelésről. A jegybankelnök Magyar Nemzetben megjelent cikkének érvelése szerint a monetáris politika jól vizsgázott, a hitelezés az EU-ban a legdinamikusabban nőtt, így könnyen ki lehet találni, mi a véleménye a fiskális politikáról, ha az összesített eredmény "közepes". Cikkében felsorolja azt is, hogy melyek voltak a válságkezelés "gyengeségei" és "kudarcai".
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
